Vérnyomásnapló, vércukornapló: miért jó, ha írjuk?
A rendelői mérés csak egy pillanatkép. Az otthon vezetett napló megmutatja, mi történik a két vizit között, és ebből az orvos sokkal többet lát.
Aki rendszeresen mér vérnyomást vagy vércukrot, előbb-utóbb felteszi a kérdést: minek felírni, ha a készülék úgyis megjegyzi? A válasz az, hogy a szám önmagában keveset mond. A napló attól lesz hasznos, hogy a szám mellé odakerül, mikor és milyen helyzetben mértük.
A rendelő csak egy pillanat
A rendelőben mért érték egyetlen délelőtt egyetlen percét mutatja. Ráadásul sokaknál éppen az orvosi helyzet emeli meg a vérnyomást: ezt nevezik „fehérköpeny-hatásnak". Előfordul a fordítottja is, amikor a rendelőben minden rendben van, otthon viszont rendszeresen magasabbak az értékek. Az otthoni napló ezt a két vizit közti időszakot teszi láthatóvá.
Mit írjunk fel?
- a dátumot és a pontos időpontot,
- a mért értéket (vérnyomásnál a pulzust is),
- a körülményt: mozgás után, idegeskedés után, kimaradt étkezés, betegség,
- a gyógyszer bevételének idejét, ha szedünk,
- és ha volt, a panaszt: fejfájás, szédülés, gyengeség.
Vércukornál különösen hasznos a párban mérés: étkezés előtt és körülbelül két órával utána. Így látszik, hogy egy-egy étel hogyan hat.
Füzet vagy táblázat?
Mindkettő jó, ha következetesen használjuk. A füzet mindig kéznél van, a számítógépes táblázatból viszont könnyű grafikont rajzolni, és a görbén sokkal jobban látszik egy lassú emelkedés, mint a számok oszlopában. Bármelyiket választjuk, a vizitre vigyük magunkkal.
Mire jó az orvosnak?
A napló alapján a kezelőorvos látja, hogy a kezelés a nap minden szakában hat-e, vagy csak a mérés idején. Látja, ha a gyógyszerbevétel ideje és az értékek között összefüggés van. A gyógyszer adagját, idejét viszont soha ne módosítsuk magunk a napló alapján. Azt az orvos dönti el, éppen a napló segítségével.